Híradó..

Szép jó napot...itt a "téli" híradás Noszvajról!

Mit szóltok milyen időnk van? Én ettől kissé szomorkás hangulatban vagyok illetve ugye még mindig eszméletlen meglepetés az új életem minden perce!
Most már konkrétan 27 napja élek Noszvajon de nem sikerült átállni a vidéki tempóra. Ezt atekintetben értem csak, hogy folyton rajtam van a stressz, a zsizsegés és az a jellegű érzés, hogy sietnem kell valahova, elfelejtettem valamit vagy egyszerűen csak hiányérzet gyötör. A vidéki tempó szó szorossága azért itt a Nomád hotelben sem jellemző hiszen mindig van mit tenni....nem mondom, hogy sikerült már átvenni a konyhát mert egészen más az 'elvárás', a mennyiség és az ízvilág mint amit az előző konyháimban műveltem. Klári néni ereje, kitartása, energiája leírhatatlan és utánozhatatlan úgyhogy még van hova fejlődnöm.
Volt részem vizilabda csapat bankettjében, esküvőben, angol ornitológusok kiszolgálásában, grillpartyban és egyéni vendégek vacsoráztatásában. Az esküvő dekorációját is Barival készítettük aminek a színvilága az egri vizilabda csapat kékje és sárgája hiszen a fiatal pár a férfi csapat rajongói. Ebből egy kis ízelítő....

Szóval így állunk egyelőre és most megyek mert készül a sok finomság a Klári néni segítségével...többek közt Osso bucco, parajos burgonya tekercs és szilvás claufotis!

Hmmmm.....

RÖGTÖN JÖVÖK....avagy "Mintha el sem mentem volna, de mintha itt sem lennék"

Sziasztok!

Igen, egy újabb blogot készítettem és egy újabb életszakaszomba léptem miszerint újabb elköszönésnek és beköszönésnek lehettek most szem- és fültanúi. A főcím kissé zavarosnak tűnhet de valahogy most épp így érzem magam!

Szeretnék egyrészt elköszönni az il Pittore minden szegletétől, illatától, emlékétől.. azoktól a vendégektől és barátoktól akik legalább egyszer élvezték az étterem "zamatát" valamint minden kollégától aki segítette a munkánkat és résztvett a mindennapokban. Én kifejezetten élveztem minden pillanatát bár azért hazudnék ha azt mondanám, hogy könnyedén ment a dolog. Mint tudjuk utólag minden rossz emlék is megszépül és úgy néz ki, hogy nekem ehhez most igazán kevés idő kellett. Valószínű,hogy a Villa Fiore-ból való távozásunk már edzettebbé tett és innen a belvárosi étteremből 'lelépni' már eggyel egyszerűbbnek bizonyult.

Igen sajnálattal jelentem ki, hogy eladtuk az il Pittore-t. Az étterem ha minden igaz akkor marad az ami de egyelőre az üzlet átadás és átvétel miatt zárva tart mert kissé zűrösnek ígérkezik a sok hivatali ügyintézés.
Igen sajnálattal jelentem ki, hogy a Győzővel különváltak útjaink...na erről nem írnék hosszasan hiszen a blog nem erről szól. Neki ezúton is üzenem, hogy mindent köszönök hiszen ritka gyönyörű 10évet töltöttünk együtt! :)

Tádádádáááááááám viszont csak hogy még jobban sokkoljak mindenkit van még egy hírem. Aki ismer az tudja, hogy nem nagyon bírok megülni a seggemen úgyhogy újra összepakoltam és nekivágtam egy 'utazásnak'. Egészen Noszvajig a Nomád hotelig hozott az utam amit talán már posztoltam is itt-ott...nade most nem egy villámlátogatásról van szó és nem is pihentető nyaralásról hanem közös munkáról. Azt tudhatjátok már, hogy a Balogh családdal felhőtlen és baráti a kapcsolatunk ( eddig a pillanatig Hihihiihhihihi ) így megkérdezhetnétek,hogy mit is fogok csinálni de az utóbbi évek visszajelzéseit, pillanatait, küzdelmeit és még tapasztalatszerzési lehetőségeit tekintve maradok még a konyhában. Igen, főzni fogok....illetve már főzök is hiszen május 1-jétől hivatalosan is itt lakok Noszvajon!